1. A csőméretek stabilitásának és egyenletességének meghatározása
Az anyagadagolás ingadozása egyenetlen falvastagságot okoz: Ha az adagoló egyenetlenül működik, vagy a változtatható-frekvenciás hajtásrendszer késleltetett reakciót mutat, az extruderbe belépő anyag mennyisége változni fog. Ezek az ingadozások közvetlenül tükröződnek a végtermékben, ami megnövekedett falvastagsági tűréseket és axiális falvastagság-változásokat eredményez. A szigorú előírásokkal rendelkező nyomócsöveknél ez közvetlenül csökkenti a nyomást{3}}, és használat közben akár szétrepedhet.
Hatás a fix{0}}hosszúságú vágási pontosságra: A méteres-számláló fix-hosszúságú vágórendszerekkel felszerelt gyártósorok esetében az előtolási sebesség ingadozása instabil extrudálási sebességet okozhat, ami hibás vágási hosszt és növeli a selejt mennyiségét.
2. A csőanyagok mechanikai tulajdonságait befolyásoló tényezők
A szárítás hatékonysága meghatározza a belső hibákat: A PP gyanta higroszkópos. Ha az adagolórendszer szárítóegysége (például garatos szárító) nem működik, a nyersanyagban lévő nedvesség a csavarral együtt a magas hőmérsékletű olvadási zónába kerül. A hidrolízis molekuláris lánctörést okoz, és mivel a vízgőz nem tud távozni, végül buborékokat vagy ezüstcsíkokat képez a cső belsejében vagy felületén. Ezek a mikroszkopikus hibák súlyosan gyengítik a cső szakítószilárdságát, ütésállóságát és hosszú távú statikus nyomásállóságát. Feszültségkoncentrációs pontként működnek, ami a cső idő előtti megszakadásához vezet, ha feszültségnek vannak kitéve.
A keverés egyenletessége határozza meg a teljesítmény konzisztenciáját: Sok PP csőkészítmény különféle adalékokat tartalmaz, például színes mesterkeveréket, antisztatikus szereket és UV-stabilizátorokat, vagy üvegszál-erősítésű{0}}anyagokat. Ha az adagoló keverőberendezése rosszul működik, az adalékanyagok vagy az erősítő fázis nem oszlik el egyenletesen a mátrixban, ami a csőben helyi teljesítményváltozásokhoz vezet. Például azok a területek, ahol az üvegszálak aggregálódnak, hajlamosak a felületi érdességre és a feszültségkoncentrációra, míg az üvegszál hiányos területeken nincs elég szilárdság.
3. A csőanyagok megjelenési minőségét befolyásoló tényezők
Fekete foltok és kristályos foltok képződése: Ha az etetőrendszerben nehezen--tisztítható holt foltok (közismert nevén "anyagfelhalmozódási zónák") vannak, a huzamosabb ideig stagnáló PP-anyag ismételten felmelegszik magas hőmérsékleten, ami termikus-oxidatív sárgás-szénlebomlást{3}képződik. Ezeket a bomlástermékeket időnként elviszi az új anyag, és belekeveredik az olvadékba, ami fekete foltokat, elszenesedett részecskéket vagy sárga csíkokat eredményez a cső felületén, ami súlyosan rontja a termék megjelenését.
A felület egyenetlenségének okai: Az egyenetlen anyagadagolás vagy a nem teljes száradás nemcsak buborékokat hoz létre, hanem az olvadék áramlását is rontja. Ennek eredményeként, amikor a cső áthalad a szerszámon és a befejező hüvelyen, a felület nem tudja teljes mértékben megismételni a szerszám simaságát, ami durva, fénytelen{1}}végterméket eredményez.
4. A termelés stabilitására és az energiafogyasztásra gyakorolt hatás
Az "áthidalás" takarmánykimaradást okoz: Ha az adagológarat rosszul van megtervezve, vagy ha a nyersanyag (különösen az újrahasznosított újraőrlemény) szabálytalan alakú, könnyen előfordulhat "áthidalás" (amikor az anyag leesés nélkül halmozódik fel a garatban), ami hirtelen adagolási megszakításokhoz vezethet. Ez éles nyomásesést okoz az extruderben, ami anyaghibás csőszakaszokat és gyenge lágyulást eredményez; súlyos esetekben akár leállítást is igényelhet a szerszám tisztításához.
Az instabil betáplálás növeli az energiafogyasztást: A csavarnak le kell győznie az anyagellátás ingadozása által okozott járulékos ellenállást, ami a főmotor áramának gyakori ingadozását eredményezi. Ez nemcsak növeli az energiafogyasztást, hanem felgyorsítja a csavar és a henger kopását is.